Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2021. január 9. 06:12 Podcast

Van egy olyan törésvonal a magyar politikában, amiben jobban hasonlítunk az USA-hoz, mint Lengyelországhoz

Annak ellenére, hogy azt gondoltuk, hogy ez a három ország nagyon hasonlóan fog viselkedni, azt kellett leszűrnünk, hogy azért elég sokféle különbözőség van. Úgy tűnik, hogy Csehország teljesen más pályát futott be politikai törésvonalak tekintetében, mint Lengyelország és Magyarország. És azt is látjuk, hogy míg Lengyelország és Magyarország viszonylag hasonlóan indult, a 2000-es évek közepétől kialakult egy jelentős különbség a két ország között – mondta Lindner Attila az e heti G7 Podcastban.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A University College London kutatójával arról a tanulmányáról beszélgettünk, amelyet a cseh Filip Novokmettel, a lengyel Tomasz Zawiszával és a francia Thomas Pikettyvel közösen készített. Ebben azt elemzik, hogyan változtak Magyarország, Csehország és Lengyelország politikai törésvonalai, pártstruktúrája a rendszerváltástól kezdve a közelmúltig (a tanulmányt ide kattintva lehet elérni).

Csehországban a rendszerváltás után nagyon hamar hagyományos baloldali-jobboldali törésvonalak alakultak ki a pártok között. A baloldali pártnak – amely ott nem a kommunista párt utódpártja volt -, a szegényebb, képzetlenebb rétegek voltak a támogatói, a jobboldalinak pedig a képzettebb, gazdagabb rétegek. Mindez a 2010-es években az Ano megjelenésével roppant össze. Most azt látjuk, hogy nincsenek jövedelmi vagy képzettségi háttér tekintetében törésvonalak a cseh politikában. Lindner szerint viszont kicsi az esélye, hogy ez hosszú távon is így maradjon.

Ezzel szemben Magyarországon és Lengyelországban nem láttunk különbségeket a rendszerváltás után a baloldali és jobboldali pártok között abban a tekintetben, hogy a gazdasági vagy az értelmiségi elit, illetve a képzetlenebbek és szegények mennyire támogatták őket, mert a posztkommunista pártok is jobboldali, piacosító gazdaságpolitikát folytattak.

Ez a kétezres évek közepéig volt így Lengyelországban, amikor a baloldali párt összeomlott, és két jobboldali párt versengése kezdte el meghatározni a politikai versenyt. A két jobboldali párt versenyéből alakult ki, hogy megjelentek a törésvonalak a választóik között: a Polgári Platform a gazdasági és az értelmiségi elit pártja kezdett lenni, a Jog és Igazságosság pedig a szegényebb, alacsonyabb végzettségű szavazók pártja lett.

A baloldal Magyarországon kicsit később, 2010-ben omlott össze, és megjelent egy jobboldali párt, a Jobbik, amely a Jog és Igazságossághoz hasonlóan a szegényebb rétegeket tudta megszólítani, és újraelosztó vonalat képviselt a gazdaságpolitikában. A 2010-es Fideszről nem lehetett tudni, hogy milyen politikát fog követni, de egy liberális múlttal rendelkező, jobboldali párt képe rajzolódott ki, amely maga mögött tudhatta a gazdasági elitet is.

A verseny ugyanakkor nem úgy alakult, mint Lengyelországban. Nem az történt, hogy a Fidesz – ahogy a Polgári Platform – eltolódott volna a gazdasági és értelmiségi elit irányába, a Jobbik pedig – mint a Jog és Igazságosság – a szegényebb és képzetlenebb rétegek irányába, hanem a Fidesz kiszorította a Jobbikot, miközben a baloldal is túlélt, és ezért a törésvonalak is máshogy alakultak.

A legjobban kereső 10% és az alsó 90% aránya a pártok támogatói között. Ha az arányszám pozitív, akkor a felső 10%, ha negatív, az alsó 90% felülreprezentált a támogatók között

A 2018-as választásokon már azt lehetett emiatt látni, hogy – ahogy az egyébként az Egyesült Államokban és Nyugat-Európa sok országában is megfigyelhető – a gazdasági elit a jobboldal, tehát a Fidesz, az értelmiségi elit pedig a baloldal vagy a Jobbik oldalán állt. A 2022-es választás Lindner szerint a kétosztatúsága miatt is nagyon érdekes lesz.

Abban szinte biztos vagyok, hogy az értelmiségi elit az egyesült ellenzékre fog szavazni, viszont az, hogy a Fidesz megőrzi-e a gazdasági elit támogatottságát, az egy érdekes kérdés. Nekem az a hipotézisem, hogy meg fogja őrizni

– mondta.

Kövesd a G7 podcastot Spotify-on, Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon, és feliratkoztál a hírlevelünkre.) Korábbi vendégeink:

(A podcast gyártásában segített: Bagyinszki Dániel.)

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast Csehország egyenlőtlenség jövedelem Lengyelország párt politikai törésvonalak V4 Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Bucsky Péter
2025. május 24. 06:05 Podcast

A fejlődésük függ tőlük, ezért versengenek a diplomásokért a magyar települések

Miben jók, és miben fejlődhetnének az egyes magyar városok és falvak? A G7 Podcastban az Egyensúly Intézet új Településindexe kapcsán beszélgettünk erről.

Bucsky Péter
2025. április 26. 06:06 Podcast

Kimarad a nagy európai hadiipari fejlesztésekből Magyarország, és ennek jó oka van

Európában rég nem látott hadiipari fejlesztések zajlanak, de Magyarországon nincsenek olyan cégek, amelyek ebből igazán profitálni tudnának.

Holtzer Péter
2025. április 19. 06:50 Podcast

Egyszerre aggasztó és biztató a klímahelyzet – mi az oktatás szerepe?

Ha majd a fenntarthatóság tantárgyból tett érettségi is beszámítható lesz a felsőoktatási felvételibe, szélesebb körben fogják oktatni.

Fontos

Hajdu Miklós
2025. június 20. 12:43 Adat, Élet

Teljesen felperzselheti az idei gazdasági növekedést az aszály

Az idei szárazság a 2022-es rendkívüli aszály rémképével fenyeget, ami különösen fájhat a gyengélkedő magyar gazdaságnak.

Váczi István
2025. június 19. 13:37 Világ

Kinek fogynak el hamarabb a rakétái az izraeli-iráni háborúban?

Meggyorsíthatja Amerika támadó hadba lépését, ha tényleg komolyan fenyeget, hogy Izrael kifogy a légvédelmi rakétákból.

Torontáli Zoltán
2025. június 19. 12:11 Adat, Vállalat

Feleakkora növekedést sem tudnak elérni a magyar e-kereskedők, mint a Temu és társai

Beszűkült a játéktere a hazai szereplőknek, akiknek a gazdaságpolitikai környezettel és a vevők vásárlóerejének csökkenésével is meg kell küzdeniük.